Levegő Víz Hőszivattyú Méretezés | Levegő-Víz Hőszivattyú Tervezése - A Megrendelő Szemszögéből (Videó!) - Építem A Házam
Wed, 13 Oct 2021 06:40:18 +0000
- Levegő-víz hőszivattyú tervezése - a megrendelő szemszögéből (VIDEÓ!) - Építem a Házam
- Elterjedőben a levegő-víz hőszivattyú - KlímaProfi
A koaxiális duplacsöves hőcserélő 10-12 év múlva is megfelelően képes ellátni a feladatát. Az energiahatékonyság, az alacsony működési költség, és a magas komfort szempontjából fontos fő alkatrész a kompresszor. A gyártók jellemzően két típust szerelnek a hőszivattyúkba, a scroll és a forgódugattyús kivitelt. Ez jelentős különbség, mert az energia hatékonyságuk eltér, a teljes, illetve a részterhelésen. A megfelelően méretezett levegő-víz hőszivattyú csupán az üzemidejének 10-30%-ában dolgozik maximális terhelésen. A "maradék" 70-90%-ban a maximális fűtőteljesítmény egy részére, vagy töredékére van szükség. A scroll kompresszor kompressziós munkája a terheléstől függetlenül közel állandó, így részterhelés esetén is a névlegeshez közeli elektromos energia felvétele van. A forgódugattyús kompresszornak a szerkezeti kialakítás miatt részterhelésnél csökken az elektromos energia igénye is. Már említésre került, hogy a gyártók sokszor elektromos fűtőbetétet is építenek a hőszivattyúba, ami ronthatja az energiahatékonyságot.
Levegő-víz hőszivattyú tervezése - a megrendelő szemszögéből (VIDEÓ!) - Építem a Házam
Monovalens fűtési rendszernél elsődleges szempont, hogy a hőszivattyú egész télen jó hatásfokkal és üzembiztosan működjön. Sok hőszivattyút emiatt a gyártó elektromos fűtőbetéttel egészít ki, ami erőteljesen lerontja az energiahatékonysági mutatókat. Érdemes olyan berendezést választani, amely a kiegészítő elektromos fűtőpatron bekapcsolása nélkül is képes hőszivattyú üzemmódban fűteni a leghidegebb téli időszakban is (akár -20 °C alatt is). A minőségi gyártók között például a Fujitsu hőszivattyúja, folyadék-befecskendezéses, iker forgódugattyús, kompresszorral szerelt, így akár -25°C külső léghőmérséklet esetén is üzembiztosan fűt, illetve -20 °C-nál, 60 °C-os fűtővizet képes előállítani, kiegészítő fűtőbetét nélkül. 2. A hőleadók és a kapcsolódó rendszer alkalmassága Hiába a csúcstechnika (prémium hőszivattyú) a hőtermelő oldalon, ha a hőleadó nem képes leadni a megfelelő teljesítményt. A csőhálózat megfelelő méretezése létfontosságú. A hőszivattyú akkor működik optimálisan, ha a hőcserélőjén keresztül többé nagyjából állandó térfogatáram kering.
Nagy örömünkre szolgál, hogy a korszerű és környezetbarát, mégis kedvező áru levegő víz hőszivattyúk elterjedőben vannak. Az alábbiakban a Fujitsu Magyarország cikke olvasható, mely eredetileg az E-Gépész szaklap online kiadásában volt olvasható. Az elmúlt években megfigyelhető, hogy az új építésű lakások, családi házak fűtésénél a hőszivattyúk egyre nagyobb hangsúlyt kapnak, miközben a "hagyományos" gáz vagy szilárd tüzelőanyagos fűtések visszaszorulóban vannak. Az ok nyilvánvaló. Egy új ház, lakás vagy kereskedelmi létesítmény építésekor modern, energiatakarékos, és innovatív "XXI. századi" fűtési megoldást szeretne a felhasználó. A levegő-víz hőszivattyú terjed leginkább, mert könnyen telepíthető, és számos jó nevű gyártó kínálatából lehet választani. A berendezés bekerülési költsége önmagában magasabb, mint az elterjedt gázkazánoké. Új építés esetén, azonban a bekerülési árat a teljes kiépítendő fűtési (és hűtési) rendszerre vizsgálni kell. Így már a teljes hőszivattyús rendszer költsége közel azonos árszinten mozog a gázkazános rendszerrel, ha a kémény, és a gázvezeték rendszer kiépítési és engedélyezési költségeit is figyelembe vesszük.
6. És még tudunk mondani olyat, amit a reklámozott csodaszép COP értékek nem tartalmaznak: a légmennyiséget szállító ventilátor fogyasztása. A szabvány ezt írja elő a geós gépekkel való összehasonlíthatóság miatt – ezért nem lehet a forgalmazókat hibáztatni. A geós hőszivattyúknál azért nem lehet figyelembe venni a szondaköri szivattyú fogyasztását, mivel többnyire külön méretezés alapján kerül meghatározásra. 7. A levegős hőszivattyú egész évben "szűri" a levegőt, rendszeresen tisztítani szükséges az elpárologtató/kondenzátor lamellázott felületét. 8. Az inverter egy kényes és drága elektronika, az is egy hibaforrás. A geós gépekben általában nincs. 9. A legtöbb levegős gép forgalmazó 2-5 év garanciát vállal, a Kardos Labornál egy geotermikus hőszivattyúra már 10 év teljeskörű garancia a standard. 10. Érdekes piaci jelenség az átverésszagú "légkazán" elnevezés, amely azt sugallja, hogy egy ilyen gépbe nem szenet – vagy más fűtőanyagot – kell lapátolni, hanem csak levegőt, ami ugye ingyen van.
Az ingatlan tulajdonosa vagy használója komfortos belső légállapotot (hőmérséklet, relatív páratartalom) szeretne – függetlenül a külső hőmérséklettől. Azt kívánja, hogy legyen biztonságos, megbízható a berendezés, valamint a teljes beszerelési költség és az üzemeltetési költség is kedvezően alakuljon. A felhasználó azonban nem szakember, csak a használatbavétel után szembesülhet azzal, hogy a berendezés megfelel-e az elvárásainak, vagy sem. Az elmúlt időszakban sok tapasztalat halmozódott fel a levegő-víz hőszivattyúkkal kapcsolatban. Milyen szempontokra kell figyelni, hogy a kivitelezett rendszer sok éven át megfelelően működjön? Alapvető, hogy a levegő-víz hőszivattyú – műszaki paraméterei alapján – legyen képes a teljes fűtési szezonban hőszivattyús üzemben fűteni. Amíg egy gázkazán többé-kevésbé függetlenül a külső hőmérséklettől le tudja adni a névleges fűtőteljesítményét, addig a levegő-víz hőszivattyúk többsége, a külső hőmérséklet csökkenésével "egyre rosszabbul" teljesít. Monovalens fűtési rendszernél elsődleges szempont, hogy a hőszivattyú egész télen jó hatásfokkal és üzembiztosan működjön.
Ezek azonban általában változó tömegáramú rendszert alkotnak, és a hőmérséklet különbség is jelentősen nagyobb lehet, mint 5 °C. Hidraulikus váltó beépítésével, a hőleadó fűtőköreit össze lehet hangolni a hőszivattyús fűtőkörrel. A hőszivattyúkban jellemzően két fajta hőcserélőt alkalmaznak: a lemezest (gyakoribb és olcsóbb) és a koaxiális ellenáramút (ritkább és drágább). Kezdetben egy jól méretezett berendezésben hőátadási hatékonyság szempontjából mindkettő megfelelő, de az üzemidő előrehaladásával, már jelentős különbségek adódhatnak. Az évek során sok esetben előfordul, hogy a lemezes hőcserélő szűk járatai részben, vagy teljesen eltömődnek a csőhálózatban levő szennyeződések miatt. Ez jobb esetben teljesítményromlást, rosszabb esetben teljes tönkremenetelt okozhat. Ha új építésű fűtési rendszer csatlakozik a készülékhez, akkor is néhány év alatt eliszaposodhat, illetve vízkő lerakódás is tapasztalható. A gondos átmosás esetében sem kerülhető el a szennyeződés felhalmozódása. A fűtési rendszerbe oxigén kerülhet (pl.
Elterjedőben a levegő-víz hőszivattyú - KlímaProfi
Az ingatlan tulajdonosa vagy használója komfortos belső légállapotot (hőmérséklet, relatív páratartalom) szeretne függetlenül a külső hőmérséklettől, legyen biztonságos, megbízható a berendezés, és a bekerülési és az üzemeltetési költség is kedvezően alakuljon. A felhasználó azonban nem szakember, csak a használatbavétel után szembesülhet azzal, hogy a berendezés megfelel-e az elvárásainak, vagy sem. A megvalósítással kapcsolatos kockázat kizárható azzal, ha hőszivattyús rendszerek terén jártas tervező terveit tapasztalt szakszerelő kivitelezi. Az elmúlt időszakban sok tapasztalat halmozódott fel a levegő-víz hőszivattyúkkal kapcsolatban. Milyen szempontokra kell figyelni, hogy a kivitelezett rendszer sok éven át megfelelően működjön? Négy szempontból érdemes ezt a kérdést megvizsgálni. 1. Levegő-víz hőszivattyú képes-e a teljes fűtési szezonban hőszivattyús üzemben fűteni (műszaki paraméterei alapján) Amíg egy gázkazán többé-kevésbé függetlenül a külső hőmérséklettől le tudja adni a névleges fűtőteljesítményét, addig a levegő-víz hőszivattyúk többsége, a külső hőmérséklet csökkenésével "egyre rosszabbul" teljesít.
Az új építésű társasházaknál és családi házaknál jól megfigyelhető a hőszivattyús fűtési rendszerek előretörése. Az ok nyilvánvaló, ezek az eszközök egyre korszerűbbek, ennél fogva egyre gazdaságosabbak is, és bekerülési költségük is mérséklődik. Eközben az eddig egyeduralkodó gázfűtés – az egyre szigorodó tüzeléstechnikai és kéménytechnikai előírások miatt – láthatóan visszaszorul. Sokan az "energia-függetlenség" érvét is felvetik a korszerű fűtési rendszerek mellett. Lendületesen terjed A levegő-víz hőszivattyú a talajkollektoros és talajszondás megoldásoknál is lendületesebben terjed, többek közt azért is, mert könnyen telepíthető, és számos jó nevű gyártó kínálatából lehet választani készüléket. A berendezés bekerülési költsége önmagában persze még magasabb, mint az elterjedt gázkazánoké, de új építés esetén, a teljes árat, a kiépítendő fűtési (és hűtési) rendszer összes költségét vizsgálni kell. Így már a hőszivattyús rendszer költsége közel azonos árszinten mozog a gázkazános rendszerrel, ha pedig a kémény és a gázvezeték rendszer kiépítési és engedélyezési költségeit is figyelembe vesszük, akkor még kedvezőbb is annál.
- Kukoricalisztből készült piskóta! Elképesztően finom és szép magas lesz! - Ketkes.com
- Pulsar forward f155 éjjellátó eladó
- Vicces találós kérdések gyerekeknek az
- Kristály gomba | kaukazusikefir.hu
- Fredi anna bál 2018 jegyek festival
Hogyan lehetséges ez egy zárt rendszerben? Ha új építésű fűtési rendszer csatlakozik a készülékhez, akkor is néhány év alatt eliszaposodhat, illetve vízkő lerakódás is tapasztalható. A gondos átmosás esetében sem kerülhető el a szennyeződés felhalmozódása. A fűtési rendszerbe oxigén kerülhet (pl. oldott állapotban feltöltés folyamán), ez korróziót okoz a fém alkatrészek belső falán. A különböző fém alkatrészek (pl. réz, alumínium, acél stb. ) elektrokémiai hatásaiból is iszapszerű anyag keletkezhet. Szűrők beépítésével és adalékanyagok hozzáadásával, a hőcserélő szennyeződése részben elkerülhető, de a tapasztalat az, hogy sokszor ez és a rendszeres karbantartás is elmarad. Ha a lemezes hőcserélő járatai eltömődnek, akkor leolvasztáskor, illetve hűtési üzemben helyi elfagyás miatt a hőcserélő fala átszakadhat, ami teljes meghibásodáshoz vezet. Ha az évek múlásával csökken a hatásfok, vagy a berendezés tönkremegy, a tulajdonos a szerelőt teheti felelőssé. 1. kép: szennyeződés lerakódás lemezes hőcserélő felületen Mi a hosszú távú biztos megoldás?
A gyártók megadják a minimum és maximum térfogatáramot, amely garantálja, hogy 5 °C körüli a fűtővíz hőmérséklet különbsége. Elégtelen fűtést eredményezhet, ha tervek nélkül, a fűtésszerelő a saját tapasztalata vagy "ökölszabályok" alapján szereli meg a csőhálózatot. Az elmúlt években sajnos többször találkoztam alul méretezett csőhálózattal. Ezek azért fordultak elő, mert a kivitelező a tapasztalata alapján gázkazánra csatlakozó hagyományos fűtési rendszer cső dimenzióit veszi alapul. A gázkazánoknál járatos cső átmérők nem felelnek meg, a hőszivattyúnál szükséges háromszoros, négyszeres vízáramhoz. Például 10 kW fűtő teljesítmény továbbításához gázkazán esetén (Δt =20 K) elég a 15 mm átmérőjű rézcső, hőszivattyúknál (Δt =5 K) már minimum 28x1, 5 mm-es (de inkább 35x1, 5 mm-es) szükséges. Tanulság, hogy a gondos tervezést kivitelezői tapasztalatokkal helyettesíteni nagyon kockázatos. Néhány hőszivattyú akár 60 °C-os fűtővizet is előállít, de az energiahatékonysági mutatók általában a 30-45 °C-os fűtővíz esetén a legjobbak.