Kun Erzsébet Magyar Királyné: 1272. Szeptember 3. Kun L�Szl� Kir�Ly Koron�Z�Sa
Wed, 13 Oct 2021 05:48:12 +0000![]()
Kun Erzsébet Született 1240 körül Kunország Elhunyt 1290 körül Édesapja Szejhán kun fejedelem Házastársa V. István magyar király Gyermekei Boldog Erzsébet özvegy Katalin szerb királyné Mária nápolyi királyné Anna bizánci császárné IV. László magyar király A Wikimédia Commons tartalmaz Kun Erzsébet témájú médiaállományokat. Kun Erzsébet ( 1240 – 1290 - 95 között) magyar királyné, V. István felesége, IV. László anyja. Élete [ szerkesztés] Ismeretlen, valószínűleg Szejhán [1] [2] kun fejedelem leánya. 1254 -ben V. Istvánnal lépett házasságra, 1270 -ben királynévá koronázták. Mivel 1262 -ben férje V. István felvette az ifjabb király (rex iunior) címét, Erzsébet is így tette: 1264-ben megerősített egy birtokadományt Borsod megyében és úgy szerepelt mint Elisabeth Dei gratia junior regina Hungariae (tehát ifjabb királyné). Férje hirtelen halála után, 1272 -ben fia, a kiskorú IV. László gyámjaként uralomhoz jutott, de az oligarchiát sem megfékezni, sem ellensúlyozni nem tudta. 1273 -ban fiával együtt Aba Finta elfogta és Turóc várába záratta.
IV. L�szl�t 1272. szeptember 3-�n koron�zt�k meg Feh�rv�ron, de a belpolitikai viszonyokat j�l jellemzi, hogy a B�la macs�i herceget t�mogat� klikk el�bb elfogta �t, majd t�mad�st k�s�relt meg a kir�lyn� ellen. A t�z �ves L�szl�nak nem sok szerepe volt a hatalom�rt folytatott harcban, ugyan�gy els� �veiben a korm�nyz�sban sem kapott sz�t: a sz�ps�ges Kun Erzs�bet r�genss�ge alatt a val�di ir�ny�t�s a sz�vetkezett b�r�i lig�k kez�be ker�lt, akik saj�t c�ljaiknak megfelel�en korm�nyozt�k az orsz�got. Magyarorsz�gon kaotikus �llapotok uralkodtak el, ugyanis a Cs�k nemzets�g, valamint a Gutkeled �s K�szegi csal�dok koal�ci�ja szinte �venk�nt v�ltotta egym�st a hatalomban. A z�rzavar azt eredm�nyezte, hogy a Premysl-dinasztia legjelent�sebb uralkod�ja, II. Ottok�r (ur. 1253-1278) megk�s�relte Csehorsz�got, Ausztri�t �s Brandenburgot mag�ba foglal� birodalm�t Magyarorsz�g ir�ny�ban is kikerek�teni. A cseh kir�lyt a magyar udvarban kegyvesztett� v�lt f�urak is b�tor�tott�k, �gy Ottok�r 1273-ban h�bor�t ind�tott IV.
K�n L�szl� magyar kir�ly a K�pes Kr�nik�ban K�n fejedelems�g Az �rp�doknak k�n csal�ddal el�sz�r k�t�tt egybekel�se azon id�ben t�rt�nt, mid�n Zolt�n fejedelem 947-ben Taksony fi�nak k�n sz�rmaz�s� feles�get adott. A m�sodik esetre azon id�ben akadunk, mid�n IV. B�la (1245 k�r�l) Istv�n (a k�s�bbi V. Istv�n kir�ly) fia sz�m�ra a k�n sz�rmaz�s� Erzs�betet (t�n a meggyilkolt Kuthen le�ny�t) szemelte ki menyasszony�l, hogy � ha a tat�rok �jonnan meglepn�k orsz�g�t � a k�nok t�mogat�s�t mag�nak biztos�tsa. Mag�t�l �rthet�, hogy IV. B�la kedvez�bb k�r�lm�nyek k�z�tt, koron�ja �r�k�s�nek magasabbrang� feles�get szerezhetett volna. A k�n le�nynyal k�t�tt egybekel�s teh�t politikai indokokra vezethet� vissza..... TURUL 1885 Kun Erzs�bet (1240 - 1290-95 k�z�tt): kir�lyn�. Ismeretlen, K�t�ny kun fejedelemmel rokon vez�r le�nya, 1254-ben V. Istv�nnal l�pett h�zass�gra, 1270-ben kir�lyn�v� koron�zt�k. F�rje hirtelen hal�la ut�n fia, IV. v. Kun L�szl� gy�mjak�nt uralomhoz jutott, de az oligarchi�t sem megf�kezni, sem ellens�lyozni nem tudta.
Az elkeseredett kir�ly hamarosan kunjai k�z� k�lt�z�tt, pog�ny m�don �lt, mik�zben szeret�i, Mandula, �dua �s K�pcsecs karjaiban keresett vigasztal�st. Az orsz�g l�nyeg�ben vezet� n�lk�l maradt, az oligarch�k saj�t hatalmuk ki�p�t�s�be kezdtek, mik�zben a N�gej k�n vezette mongolok 1285-ben v�gigpuszt�tott�k Magyarorsz�got. A L�szl�r�l alkotott korabeli v�lem�nyr�l tan�skodik, hogy sokan a kir�lyt v�dolt�k a tat�rok beh�v�s�val. B�r a p�pa egy magyarorsz�gi keresztes hadj�rat megind�t�s�t is fontol�ra vette, a kir�lys�g "k�nyelmesen" megmaradt ebben a k�oszban eg�szen 1290-ig, amikor is a K�r�s mellett tany�z� L�szl�t h�rom kun bizalmasa, T�rtel, �rb�c �s Kemence meggyilkolta. A mer�nylet okai ismeretlenek, mindenesetre sokan arra gyanakodtak, hogy a k�zeli �nk�ny�r, Borsa Kopasz �lette meg az uralkod�t, akinek holttest�t v�g�l a csan�di p�sp�ks�g temettette el. Hal�l�t k�vet�en a K�szegiek �ltal kor�bban ellenkir�lyk�nt fell�ptetett III. Andr�s (ur. 1290-1301), az "utols� arany�gacska" foglalta el a magyar tr�nt.
- Kun erzsébet magyar királyné torrent
- Dr molnár levente idegsebész l
- Kun erzsébet magyar királyné sub
- Kun erzsébet magyar királyné online
Sok t�rt�n�sz ez�rt �gy v�li, hogy F�l�p leg�tus �rkez�se m�g�tt a p�pas�g amb�ci�i, vagy a hatalomb�l kiesett oligarch�k intrik�i �lltak, mindenesetre a leg�tus sz�nd�kt�l f�ggetlen�l kijelenthetj�k, hogy a k�ld�tt tev�kenys�ge a lehet� legrosszabb eredm�nyhez vezetett. A fenyeget�sek �s zsarol�sok folyt�n a fiatal L�szl� kir�ly lehetetlen helyzetbe ker�lt a kunok �s a katolikus egyh�z k�z�tt, miut�n pedig a p�pa interdiktum – egyh�zi tilalom – al� vette Magyarorsz�got, k�nytelen volt �letbe l�ptetni a F�l�p �ltal szorgalmazott "kun t�rv�nyeket. " A nom�d t�rzs ekkor fell�zadt, v�gigpuszt�totta az Alf�ldet, �gy L�szl�nak – az 1282-es h�d-tavi csat�ban – v�g�l le kellett sz�molnia haderej�nek leg�t�k�pesebb egys�geivel. Az elkeseredett uralkod� mindek�zben sz�vetkezett �si ellens�geivel, a K�szegiekkel, �s bossz�t hirdetett egykori elrabl�i ellen, �gy az 1281. �v v�g�n It�li�ba t�voz� F�l�p egy v�rbe �s l�ngokba borult orsz�got hagyott maga m�g�tt. L�szl� teh�t csal�dotts�g�b�l ered�en v�lasztotta azt az �letm�dot, amit a t�rt�nelemk�nyvek tal�n t�ls�gosan is igazs�gtalan m�don dombor�tanak ki.
A fiatal kir�ly nagy er�llyel l�tott hozz� hatalma helyre�ll�t�s�hoz, fel�lvizsg�lta a gyermekkor�ban t�rt�nt adom�nyoz�sokat, b�rs�got vetett ki a nemesekre, akik vonakodtak hadba vonulni, egy�ttal pedig rendbe tette a j�vedelm�t biztos�t� birtokokat. Miut�n a f�nemesek k�z�tt a k�zdelem els�sorban az udvari m�lt�s�gok�rt folyt, L�szl� legal�bb egy f��ri klikket a maga oldal�n tudhatott, az orsz�g k�z�ps� pusztas�gain letelepedett kunok pedig komoly katonai er�t biztos�tottak sz�m�ra. Az orsz�g a konszolid�ci� �tj�ra l�phetett, �m az 1279-es esztend� sor�n minden a lehet� legrosszabbra fordult, miut�n III. Mikl�s p�pa – leg�tusa �tj�n – durv�n beavatkozott Magyarorsz�g bel�gyeibe. Ebben az �vben az egyh�zf� haz�nkba k�ldte F�l�p ferm�i p�sp�k�t, hogy vizsg�lja ki azon panaszjelent�sek val�s�galapj�t, melyek a kunok gar�zd�lkod�s�r�l �s az uralkod� kereszt�nyhez m�ltatlan �letm�dj�r�l sz�ltak. Mivel az Alf�ld�n tany�z� t�rzsek ekkor m�r szemmel l�that�an az integr�ci� �tj�ra l�ptek – ezt bizony�tja, hogy a kun arisztokr�cia f�ldet birtokolt, �s mind t�bben telepedtek le azt megm�velni –, az els� v�dpont meglehet�sen igaztalan volt, a m�sik pedig v�lhet�en rosszindulat� sz�besz�db�l eredhetett.
![]()