Szent Sír Templom – A Szent Sír-Templom „Mozdíthatatlan” Létrája | Katolikus.Ma
Wed, 13 Oct 2021 10:53:48 +0000Jeruzsálem óvárosának keresztény negyedében, Jézus Krisztus keresztre feszítésének, illetve közeli sírjának és feltámadásának feltételezett helyén áll a kereszténység egyik legfontosabb szentélye: a Szent Sír-templom ( Ecclesia Sancti Sepulchri). Mára csak az alapok maradtak meg az eredeti, 4. században emelt első épületből. A ma álló templom középkori, de a későbbiekben sokat bővítették, és bonyolult, nehezen átlátható épületegyüttes lett. A török uralom alatt az egyes keresztény közösségek ideiglenes szultáni rendeletekkel meg-megszerezték a templom feletti ellenőrzés jogát, de ez rendszerint összetűzésekhez vezetett. A török Porta belefáradt a vitákba, és III. Oszmán szultán 1757-ben kiadott egy fermánt, amely rögzítette a jogok megosztását. Ez az úgynevezett Status Quo rendelet Jeruzsálemet négy városrészre osztotta, és kimondta, hogy az egyes városnegyedek feletti ellenőrzést az arra megjelölt közösségek meghatározatlan ideig gyakorolhatják. Az egyezményben egyes szent helyeket is megosztottak a különféle felekezetek között.
Matyas templom budapest
És most érkeztünk el a címben szereplő kicsiny létrához. A Szent Sír templom homlokzatán, az egyik ablak párkányához támasztva évszázadok óta ott áll ugyanis egy néhány fokos, libanoni cédrusból készült kis falétra. A létrát írásban először 1757-ben említik, de a képe már egy 1728-as metszeten is látható. A "mozdíthatatlan létra" néven elhíresült alkalmatosság tökéletesen jelképezi a szent helyen uralkodó vallási megosztottságot: az összes érintett fél jóváhagyása nélkül nem lehet elvenni onnan. Igaz, a létrát néhányszor azért elmozdították. 1981-ben például egy ember megpróbálta ellopni, de az izraeli rendőrség azon nyomban elfogta őt. 1997-ben valaki "viccből" elrejtette néhány héten keresztül, de aztán a létrát megtalálták és visszahelyezték. 2009-ben pedig a harangtorony megjavítása végett a munkásoknak arrébb kellett rakniuk. Ha ezeket az eseteket leszámítjuk, a létra a 18. század óta ott áll az ablak alatt. Ott áll bizony, mert, mint mondtuk, III. Oszmán rendelete értelmében csak akkor lehet elmozdítani, ha minden érintett egyház beleegyezik a változtatásba.
Omár kalifa 637-ben a kapu őrzésével a Nusseibeh családot bízta meg. 1192-ben pedig a muzulmán világ egyik legnagyobb uralkodója, Szaladin két szomszédos muzulmán család közt osztotta meg a feladatot. A Joudeh család kapta meg a kulcsokat, és a Nusseibeh-ek feladata volt a kapu őrzése. A kulcsok apáról fiúra szállnak, és mind a mai napig a Joudeh család egyik tagja viszi el naponta kétszer a kulcsot az egyik Nusseibeh-nek, aki kinyitja, illetve este bezárja a kaput. Francia-orosz szakos bölcsészdiplomával, német, angol nyelvvizsgával egész életemben a nemzetközi kapcsolatok terén dolgoztam. Néhány éve nyugdíjasként boldog nagymama vagyok. Nagyon szeretek fordítani, írni, tájékoztatni, ismereteket átadni.
- Szent sr templom
- Coaching szemléletű vezetés tréning - Gordon & T.A. Kft.
- Szent istvan
- Szent sír templom old city
- Szent sír templom martin
- Aprilia atlantic 500 hibák
- Szent sír templom anna
Az Elmozdíthatatlan Létra néven elhíresült létra egy kőművesé volt, aki azonban nem az összes jogot gyakorló egyház megbízottjaként érkezett, ami konfliktust eredményezett. A kőműves elmenekült, a létra pedig azóta is ott maradt, mert a felekezetek nem tudtak dűlőre jutni, kié. VI. Pál pápa elrendelésére addig ott kell maradnia, míg a keresztény egyházak fel nem oldják az összes köztük felmerült ellentétet. Az eszköz eredetisége ugyan kétséges, és azt is tudni, hogy már elmozdították, de a legenda él, és az egyik ablak alatt valóban áll egy ott felejtett létra. Fotó a létráról és további képek a Szent Sír-bazilikáról a következőkben.
A Fekete Halál pusztítása óta először bezárt a Szent Sír-templom - 444 671 éve, vagyis az 1349-es pestisjárvány, a Fekete Halál óta először bezárt a jeruzsálemi Szent Sír-templom. A templom bejáratára vasárnap tettek lakatot, majd egy kis ablakon benyújtották a templomba bezárt papoknak a létrát is, amivel a zárhoz fel lehet mászni: A templom Jeruzsálem óvárosának keresztény negyedében található. Itt látható a kereszténység két legszentebb helye, a domb, ahol Jézust a bibliai történet szerint megfeszítették, és az üres sír, ahonnan harmadnapon feltámadt. Már a 4. század óta van itt valamilyen templom, a területért mind a mai napig nagy harc van a különböző keresztény felekezetek között. Mármint szó szerint, 2002-ben például már abból botrány lett, hogy egy kopt szerzetes arrébb húzta a székét, hogy árnyékban ülhessen, de az eitóp keresztények ezt maguk ellen irányuló agresszióként értelmezték. A konfliktusban 11-en annyira megsérültek, hogy kórházi ápolásra szorultak. A felekezetek közötti béke megőrzése érdekében a templom kulcsai nem is egy kereszténynél, hanem a 7. század óta egy szunnita muszlim családnál vannak, most is ők zárták rá a templomot a papokra.
Szent patrik
Újra megnyitotta kapuit a koronavírus-járvány miatt két hónappal ezelőtt bezárt Szent Sír-templom Jeruzsálemben - jelentette a helyi média. -illusztráció- (Fotó: Wikipédia) Az új rendszabályok szerint egyszerre legfeljebb ötvenen tartózkodhatnak a templomban, betartva az egymás közötti kétméteres távolságot. Arcmaszk viselése kötelező. A zarándokoknak tilos megérinteni, megcsókolni az épületben található szent helyeket, relikviákat, köveket, ikonokat. A látogatók elől elzárt templomban az utóbbi hónapokban is imádkoztak egyházi méltóságok, megtartották, és interneten közvetítették a szokásos húsvéti szertartásokat. A Jeruzsálem óvárosában található Szent Sír-templom a kereszténység egyik legszentebb helye, Jézus keresztre feszítésének feltételezett helyére, a Golgotára épült, itt található sziklasírja, a Szent Sír, ahonnan halála után három nappal a keresztény hit szerint feltámadt. Az új koronavírus megjelenése előtt a hatalmas templomegyüttest mindennap zsúfolásig megtöltötték a világ minden részéből érkező zarándokok és turisták ezrei.
Miután a korábbi síremlék leégett, 1810-ben újjáépítették azt barokk stílusban. Zarándokok hosszú sora várja nap mint nap, hogy bejuthasson ide és láthassa a Szent sírt. A kápolna, mely Jézus sírhelyét magában foglalja, a nagy kupola alatt áll. A kápolnába lépve belül egy kis előcsarnok, az Angyalok kápolnája található. Itt látható egy kisebb kőtöredék, mely állítólag abból a hatalmas kőből származik, mellyel Jézus sírját lezárták. A kőpadkát, melyre a kereszthalált halt Jézust fektethették, márványlappal fedték be, és oltárrá alakították. Felette 43 lámpás, különböző keresztény egyházak ezüst lámpásai függnek. A több egyház jelenléte a díszítésben is megmutatkozik. Érdekességek Zárt ajtók A Szent Sír-bazilikát 2018 februárjában a keresztény egyházak közös elhatározás szerint három napra bezárták, mintegy tiltakozásként az ellen, hogy az egyház gazdasági érdekeltségeit megadóztassa a jeruzsálemi városháza. 1900 óta először fordult elő olyan vasárnap, hogy a bazilika kapui zárva voltak.
![]()
A templom egyben székhelye a jeruzsálemi görög ortodox pátriárkának és a jeruzsálemi latin pátriárkának is. Ezen túlmenően az örmény, a kopt, a szír és etióp vallási közösség is kötődik hozzá. Maga a Szent Sír számtalan templom és kápolna mintájául szolgált az egész keresztény világban. A Keresztút X-XIV. stációi a bazilikában találhatók. [1] Korai története [ szerkesztés] Jeruzsálem egykori falain kívül található, a Golgotát magába foglalja. [2] Építését Nagy Konstantin császár uralkodása alatt kezdték meg 326-ban, majd 335 -ben szentelték fel. 614 -ben a perzsák felégették a templomot, de újjáépítése hamar megkezdődött I. Hérakleiosz parancsára. 1103-1130 között a keresztesek emeltették a mai kupolás bazilikát, mely a II. és a III. keresztes háború között, 1187-ben muszlim kézre került. [3] Jegyzetek [ szerkesztés] Források [ szerkesztés] Shimon Gibson: Die sieben letzten Tage Jesu. Die archäologischen Tatsachen. Verlag C. H. Beck, München 2010 ISBN 978-3-406-60502-4 Kapcsolódó szócikkek [ szerkesztés] Jeruzsálemi latin patriarchátus Nemzetközi katalógusok WorldCat VIAF: 138366331 LCCN: n79129553 ISNI: 0000 0000 9405 6195 GND: 4073018-9 NKCS: kn20130308001 BNF: cb119952114
Szent Sír-templom Vallás kereszténység Egyházmegye Jeruzsálemi latin patriarchátus (katolikus) Építési adatok Építése 326 – 335 (később többször újraépítve) Stílus román, barokk Építtetője Nagy Konstantin Felszentelés 335 Alapadatok Befogadóképesség 8000 Hosszúság 120 m Szélesség 70 m Település Jeruzsálem óvárosa Elhelyezkedése Szent Sír-templom Pozíció Jeruzsálem térképén é. sz. 31° 46′ 42″, k. h. 35° 13′ 47″ Koordináták: é. 35° 13′ 47″ A Wikimédia Commons tartalmaz Szent Sír-templom témájú médiaállományokat. Szent Sír-templom nak hívják azt a keresztény templomot ( latin: Ecclesia Sancti Sepulchri) amely Jeruzsálemben található, a feltételezett Golgota helyszínén épülve. Ez a szentély magában foglalja Jézus Krisztus keresztre feszítésének és egyben közeli sírjának és feltámadásának helyét. A templom a kereszténység egyik legfontosabb szentélye. Szent Sír-templom, Jeruzsálem [ szerkesztés] Magyarországi zarándokok a Szent Sír belépője 2009, október 16-án A "Szent Sír-templom" megnevezés a nyugati kereszténység körében elterjedt név, az ortodox egyházak itt Feltámadás templomáról beszélnek (Anasztaszísz).