Hány Százalékát Használjuk Agyunknak
Wed, 13 Oct 2021 02:39:08 +0000
- Index - Tudomány - Tényleg csak az agyunk 10%-át használjuk?
- Az agyunk hány százalékát használjuk? | BENU Gyógyszertárak
Evolúciós szempontból vizsgálva a dolgot, lehetetlen, hogy az agy arra vesztegetne energiát, hogy aktívan tartsa tömegének 90%-át, anélkül, hogy használná is azt. Marad még annak megértése, hogy miért vannak olyan emberek, akik elvesztegetik ezt a potenciált, illetve kétes funkciókra használják. Göbölyös N. László irodalmi alkotásai, esszéi, publicisztikai írásai
Index - Tudomány - Tényleg csak az agyunk 10%-át használjuk?
Na, de ha ez valóban így van, akkor végső soron az sem igaz, hogy fejleszthető az elme kapacitása? Ne új területeket akarj felfedezni, hanem sok régit kiaknázni! Abban biztosak lehetünk, hogy biológiai szempontból nézve a már megszokotthoz képest lehetetlen jobban igénybe venni az agyat. Elvégre hogyan mozgósíthatnánk annak minél nagyobb hányadát, ha egyszer már "maxon van"? Az ezt ígérő tréningek és oktatások többsége éppen ezért vagy tévedés, vagy átverés eredménye. Csakhogy felmerül a kérdés: a kutatók sem találtak eddig semmi olyat, amivel pszichológiailag valahogy mégiscsak felturbózhatnánk kicsit az agykapacitásunkat? Nos, valójában de! Annak ténye ugyanis, hogy tanulás és emlékezés közben a nagyagykéreg számos részét vehetjük egyszerre igénybe, talán az egyik legpraktikusabb felfedezés ezen a téren. Az következik ugyanis belőle, hogy minél több neurális áramkört vonunk be a tanulás folyamatába, annál nagyobb, összetettebb és kidolgozottabb memóriahálózat fog kiépülni a fejünkben.
Kétségtelen ugyanis, hogy egy adott feladat elvégzése közben az agyunknak csak egy része aktiválódik. Egy mozgásos feladat például, főként a mozgató-rendszert, míg egy vizuális feladat inkább a vizuális rendszert fogja igénybe venni. De egy átlagos ember, egy átlagos napon rengeteg feladattal és helyzettel szembesül, melyek során a nap végére szinte az egész agyunk aktiválódik. És akkor még nem is beszéltünk azokról a gyakorlatilag folyamatosan aktív agyterületekről, amelyek olyan funkciókat szabályoznak, mint a légzés, a hormonháztartás vagy a szívverés. Ezek önmagukban is kiteszik ezt a bizonyos tíz százalékot. Alex Honnold (bal) világhírű sziklamászó és egy kontroll-személy (jobb) agyi aktivitása félelemkeltő képek nézése után. Jól látható, hogy Honnold agyában jóval kisebb mértékű aktiváció figyelhető meg. Az ilyen, és ehhez hasonló kutatásokban készült felvételek vezethettek oda, hogy sokan azt hiszik, hogy az agyunknak csak töredékét használjuk. Valójában ezek a képek nem az abszolút aktivitást mutatják, hanem azokat a területeket, melyeknek aktivitása az átlagos aktivitásnál magasabb.
Ehelyett szinte nincs olyan területe az agynak, amelynek a károsodása ne okozna képességvesztést. (Ugyanakkor megmagyarázhatatlannak tűnik az, hogy ha egyes funkciók más agyterületekre tevődhetnek át bizonyos esetekben – és ez tény –, akkor az a másik agyterület hogy képes ellátni több funkciót egyszerre, ha már eleve 100%-os kihasználtsággal dolgozik? ) Evolúció: az agy kiemelkedően költséges a test többi részéhez képest, ami az oxigén- és tápanyagfogyasztást illeti. A szükséglete a test energiájának akár 20%-a is lehet, több, mint bármelyik más szervé, annak ellenére, hogy súlyban csak a test 2%-át teszi ki. [11] [12] Ha a 90% valóban szükségtelen volna, nem lenne semmilyen előnye a túlélésben és a természetes kiválasztódás a kisebb, hatékonyabb aggyal rendelkező embereket részesítené előnyben, míg a kevésbé gazdaságos agyakat kirekesztené. Ugyanígy az is valószínűtlen, hogy egy ennyi felesleges anyaggal rendelkező agy egyáltalán kialakult volna. Más vélemény szerint az emberi agy éppen a felesleges kapacitások létrejöttének evolúciós kényszere miatt jött létre.
- Érettségi-felvételi: Kidolgozott érettségi tételek biológiából - középszintű szóbelire - EDULINE.hu
- Az agykapacitás 10 százalékának mítosza – Wikipédia
- Hány százalékát használjuk agyunknak
- Richard E. Cytowic: Hány százalékát használod az agyadnak? - Richard E. Cytowic | TED Talk Subtitles and Transcript | TED
Az agyunk hány százalékát használjuk? | BENU Gyógyszertárak
Ugyanakkor hangsúlyozza, hogy azt a tudomány még mindig nem tudja felmérni, hogy mekkora az a százalék, amelyet használunk. " Van úgy, hogy egy műtétben eltávolítják a homloklebeny egy részét, de a jobboldali félteke által vezérelt nyelvi funkciók mégsem sérülnek. Ez azért lehetséges, mert a homloklebeny irányítja a gondolkodással és más pszichológiai aspektusokkal kapcsolatos területeket. ". Szerinte, amikor az agy jelentős sérüléseket szenved, ezek ugyan nem hagynak súlyos nyomokat, de pszichikailag biztosan lesznek negatív változások. Ellentétben azzal, amit a múlt század végén még hitt a tudomány, nem létezik az agynak olyan zónája, amelyen a sérülésnek nem marad semmiféle nyoma. Vannak azonban más mutatói is annak, hogy a 10%-os kihasználtsági elmélet nem állja meg a helyét. Az emberi agy 15 wattos potenciállal működik. Egy felnőtt agy egy nap alatt 250-300 kilókalóriát fogyaszt, ami egy 1. 300 - 1. 400 grammos felnőtt agy esetében kb. 15 wattos potenciált igényel. Testünk oxigén és kalória-szükségletének 20%-a az agyból származik, ez átlag a testtömeg 2%-át feltételezi.
Forrás: Jobb avagy bal agyfélteke Az örök szkeptikus és analitikus hozzáállásomra persze sokszor megkapom, hogy én egy tipikus bal agyféletekés személyiség vagyok. Ellentétben a jobb agyféltekés emberekkel, akik kreatívok, érzelmesek, empatikusak és művésziek, én a logikát, a matematikát és a fegyelmet részesítem előnyben – állítólag. Azzal együtt, hogy nem szeretném kétségbe vonni azt, hogy vannak különböző pszichológiai személyiség-típusok, ezeknek az agyféltekék dominanciája alapján való azonosítása sajnos teljesen légből kapott. Például az University of Utah kutatói által 2013-ban publikált, 1011 személy részvételével zajló kutatás is arra a következtetésre jutott, hogy nincs olyan, hogy határozottan domináns agyfélteke. Ugyanakkor, mint azt a fenti tanulmány is megállapította, bizonyos funkciók valóban mutatnak bizonyos mértékű lateralizációt (oldalpreferenciát). Például a nyelvi-feldolgozás, a beszédértés és -képzés inkább a bal, míg a vizuális figyelemért felelős rendszer inkább a jobb félteke bizonyos részeit veszi igénybe.
Éppen ezért pont az lenne természetellenes, sőt mi több, beteges, ha agyunk bizonyos részei huzamosabb időn keresztül működésképtelenek lennének. Miért is olyan fontos ez? Gondoljunk csak bele! Mi történne, ha bizonyos (például a vérkeringésért, a testhőmérsékletért, a kézmozgásért vagy épp a hallásért felelős) agyterületek hirtelen "üzemen kívülre" kerülnének? Nos, bizonyos képességek elvesztésén túl, akár még meg is halhatnánk… Az emberi agy gyakorlatilag az összes mai számítógépnél gyorsabb és okosabb! Az egészséges emberek tehát agyuk teljes egészét kihasználják az életük során – ráadásul nem csak világos nappal! Alvás közben ugyanolyan fáradhatatlanul dolgoznak az idegsejtek, akárcsak éber állapotban. Elvégre akkor is képesek vagyunk lélegezni, akkor is ver a szívünk, akkor is mozog a szemünk, és akkor is lejátszódnak bennünk bizonyos mentális folyamatok. Mindezek miatt még csak azt sem jelenthetjük ki, hogy alvás közben valamiféle "csökkentett üzemmódban" lenne az agy. Az valójában még akkor is aktívan dolgozik – csak nem az általunk megszokott menetrend szerint.
Így valóban kacsa, hogy mindössze tíz százalékát használjuk ki - sajnos az agykontrollnak is más magyarázatot kell keresnie.
Pszichológusok szerint a legenda azért olyan sikeres, mert egyszerűen jó hinni benne: szeretnénk azt gondolni, hogy sokkal, de sokkal többre vagyunk képesek, és óriási kincs, szinte elképzelhetetlen lehetőségek vannak mindannyiunk fejében - csak éppen (még! ) nem férünk hozzá. A cikk megjelenését az OTP támogatta. Ma is tanultam valamit 1-2-3: Most együtt csak 9990 forintért! Megveszem most!