Philip K Dick Figyel Az Ég
Wed, 13 Oct 2021 12:11:12 +0000Philip Kindred Dick (Chicago, 1928. december 16. – Santa Ana, 1982. március 2. ) amerikai sci-fi író, aki a műfajt alapjaiban változtatta meg. Annak ellenére, hogy már életében olyan személyiségek tisztelték, mint Stanis³aw Lem, művei nem élveztek nagy publicitást. Egészen haláláig, ami után több, regényéből készített sikeres filmet mutattak be, s ez végül maga után vonta megérdemelt elismerését. Műveit 25 nyelvre fordították le. Dorothy Kindred Dick 1928. december 16-án ikreknek adott életet, egy lánynak, és egy fiúnak. A gyerekek koraszülöttek voltak, s a lány, Jane egy hónappal később el is hunyt. A fiúban mély nyomott hagyott ikertestvérének elvesztése, megmutatkozott ez írásaiban éppúgy, mint emberi kapcsolataiban. Ő volt Philip. Dick szülei ifjúkorában elváltak, ő pedig anyjával élt tovább Kaliforniában. Tanulmányait Berkeleyben végezte, itt járt a helyi egyetemre is, de kimaradt az iskolából, még mielőtt tanulmányait befejezhette volna. Mielőtt 1952-ben eladta első novelláját Roog (Ruug) címen, lemezbolti eladóként és lemezlovasként is dolgozott.
Philip K. Dick: Figyel az ég - ekultura.hu
világháború utáni világnézet, hangulat végig érződött és némi kommunista felhang is volt egy-két karakternél. Ez tetszett, nagyot dobott a sci-fi érzetemen is. A regény (első) fordulópontjáig kissé döcögősnek éreztem a történetet, de utána rendesen beindult a sztori, főleg a karaktereknek hála. Jack Hamilton tekinthető a főszereplőnek, aki tudós, és tényleg meg van a magához való esze. Tetszett, hogy rögtön megérzik, fokozatosan kitapasztalják a szereplők, hogy miként működik az a világ, amelybe csöppentek és később is elég talpraesettek maradnak. A történetből elég is ennyi, mert nem akarok spoilerezni, mert hiába vékony könyv - 230 oldal - bőven van benne történés. A bő 200 oldal amellett arra is elég volt, hogy PKD a "mi a valóság? " kérdésköre mellett kitérjen a vallási fanatizmusra, a mentális betegségekre pszichiátriai betegekkel foglalkozom, ez pluszban nagyon eltalált volt, és a radikális ideológiai nézetekre. Egyenként is elég könyvalapanyag lehetne belőlük, de az író megtalálta azt a szórakoztató egyensúlyt, ahol nem azt éreztem, hogy csak villogó petárdákat pufogtat, vagy hogy a szerkesztővel nem megfelelően szerkesztették meg a szöveget.
Figyel az ég Szerző Philip K. Dick Eredeti cím Eye in the Sky Ország USA Nyelv angol Téma sci-fi Műfaj regény Kiadás Kiadó Ace Books Kiadás dátuma 1957 Magyar kiadó Agave Könyvek Magyar kiadás dátuma 2003 Fordító Pék Zoltán Borítógrafika Kuszkó Rajmund Oldalak száma 255 oldal 208 oldal ISBN 978-9637-118081 A Figyel az ég (Eye in the Sky) 1957-ben megjelent sci-fi regény Philip K. Dick tollából. A cím egy óriási, mindent látó, istenszerű teremtményre utal, hiszen a regény a paranoiás Egyesült Államokban játszódik, a McCarthy korszakban. A történet több ember világszemléletét ütközteti egymásba párhuzamos világok ábrázolásával. Ez volt Dick első olyan regénye, mely elnyerte a közönség tetszését. Magyarul Pék Zoltán fordításában jelent meg 2003-ban, az Agave Könyvek kiadásában. Cselekmény [ szerkesztés] A történet főszereplőjét, Jack Hamiltont elküldik a Kaliforniai Védelmi Laboratóriumból, mert felesége baloldali érzelmű politikai gyűlésen vett részt. Ezt követően elmennek még néhány emberrel megnézni egy részecskegyorsítót, ami egy baleset következtében párhuzamos világokba juttatja őket.
A paranoia – személyes és társadalmi szinten, és úgy egyáltalán a társadalom és az egyén összefeszülésének konfliktusai. Mindez Dick zseniális stílusában tálalva: a Figyel az ég az egyik legjobb regénye. Abban az Amerikában játszódik, ahol minden kő alatt ellenséget, kommunistákat gyanítanak: így az a kutató, akinek a felesége érdeklődést mutat a politika iránt (is), bizony nem dolgozhat a csúcslaborokban. De abban az Amerikában is játszódik, ahol a rossz hírt megemésztendő a főhős az új tudományos csodaeszköz, a protonsugár bemutatójára megy el, ahol sajnos balul sül el valami, és szörnyű baleset történik. De mégsem ebben az Amerikában játszódik, hanem abban, ahol a baleset után csodák kezdenek történni, ahol hétköznapi valóság Isten jelenléte, ahol egy logikus érveléssel szó szerint kárhozatba lehet taszítani a vitapartnereket, és ahol a Nap forog a Föld körül. De abban a világban is játszódik, ahol nincsenek macskák. Meg ahol nincsenek nemek. Meg abban, ahol minden és mindenki szereplőink pusztulására tör.
Mindegyik világ egy-egy ember saját, privát világa, ahol az illető isteni szerepet tölt be. Csak Bill Laws, az afroamerikai férfi, Jack és Jack felesége, Marsha Hamilton nem generálnak álomvalóságot. Az álomvilágokból csak úgy menekülhetnek meg, ha az adott világon belül elpusztítják vagy kiütik a teremtő személyt. Arthur Silvester fanatikus hívőként egy vallásközpontú világot teremt, ahol a tudomány erősen alárendeltje a vallásnak. Joan Reiss egy paranoiás nő, aki szürrealisztikussá és groteszkké változtatja az elsőre normális környezetet. Edith Pritchet egy prűd nő, aki eltünteti a világból azt, ami nem illik bele a világnézetébe. A világában minden színes, nyugodt, csöndes és eltűnnek a nemek. Charles McFeyffe világa egy olyan Amerika, ami a kommunista propagandákban látható. Sötétség, minden mocskos, mindenhol alkoholt fogyasztanak és mindenki maffiózó vagy prostituált. Miután visszatérnek a valóságba, Jack megpróbálja bebizonyítani, hogy valójában egykori barátja, Charles McFeyffe a kommunista kém, de nem jár sikerrel.
2016. június 30. Philip K. Dick-et azt hiszem nem kell már bemutatnom, FilmBaráth kollégám az egyik legjobb könyvét nemrég már górcső alá vette, én pedig most egy eredetileg 1957-ben megjelent regényének második magyar kiadását olvastam el. A Figyel az ég alapötlete, miszerint egy másik dimenzióban Isten tényleg létezik és könyörtelenül lesújt a hazudozókra, hitetlenekre egészen zseniális és kíváncsi voltam, hogy az író merre viszi tovább. Philip K. Dick-ben legjobban a temérdek ötletét csodálom, annak ellenére, hogy a legtöbb könyve mégis kicsit "ehhh" érzéssel csapódik le bennem, mintha a jó ötletek mögött nem lennének jó gondolatok. Ennek ékes példája nálam Az ember a Fellegvárban, amelynek sorozatadaptációja hatalmas mázlimra csak elemeket emelt át a regényből, pedig ugye az a könyv arról szól, hogy Hitler nyerte a II. világháborút és ezt a világot egyszerűen nem tudta jól kihasználni. Úgyhogy ennél a könyvnél is bennem volt a félsz, hogy csalódni fogok. Az egész regényen nagyon érződött, hogy 1957-ben jelent meg: a hidegháború, a II.
Összefoglaló Minden világnak megvan a maga istene. Csak jó lenne tudni, ki az. Jack Hamiltont, a feleségét és másik hat embert baleset ér a Belmont Bevatron protonsugár deflektorában. Egy robbanás a részecskegyorsítóba taszítja őket, és az óriási mágnest védő fémhálón keresztül mindannyian belezuhannak az energianyalábba. Amikor Hamilton magához tér, látszólag minden rendben van. De csak látszólag. A feleségével együtt lassan kezdenek ráébredni, hogy a dolgok most másképpen működnek, mint ahogyan azt megszokták. Ebben a világban a hazugságért isteni büntetés jár, a hitetlenségért pedig halál. Milyen világba érkeztek? Miféle őrült istenség figyeli őket az égből? Hogyan tudnak innen megmenekülni? És ha egyszer megmenekülnek, vajon kinek a világába kerülnek legközelebb?
Hamilton és neje ugyanis, több más emberrel együtt, balesetet szenved a Belmont Bevatron protonsugár-deflektorában. Felrobban az újonnan beindított részecskegyorsító, és hőseink épp ott vannak. Aztán meg már valahol nagyon máshol. Elsőre nem is gyanakodnak: kórházba kerültek, de a sérüléseik nem vészesek, hamarosan ki-ki a saját lábán távozhat. De aztán furcsa dolgok kezdenek történni, és Hamiltonék megfejtik, hogy egy másik világba csöppentek… Néhány évvel ezelőtt eszembe jutott, hogy vajon milyen lenne egy olyan világ, ahol mindenki tudja, hogy Isten létezik, mert nap mint nap tapasztalja a jelenlétét. Meg sem lepődtem, mikor aztán kiderült, hogy Dick már rég megírta. Ő ilyen fazon volt. Mintha lett volna egy égig érő listája, hogy mi minden történhet az emberi fajjal, és amíg élt, rengeteg tételét ki is pipálta. És persze semmit sem úgy írt meg, ahogy bármelyikünk gondolná, hanem sokkal súlyosabb, sokkal elgondolkodtatóbb formában, sokkal izgalmasabban és megdöbbentőbb ötletekkel. Pályája egy pontján túl pedig sokkal borúlátóbban is.
Vagy épp legkidolgozottabb – ennél jóval alaposabban is kifejti mindezt az író a későbbi nagy regényeiben. Az új kiadáshoz a fordító írt rövid, ám remek utószót "Skizofrenikus elmebajnokság" címmel. Ez szinte retro megoldásnak érződik, pedig egy jó utószó nagyon sokat adhat az olvasásélményhez: a Galaktika hőskorában volt jellemző az ilyesmi. Persze akkoriban részint az uralkodó egypártrendszer elvárásait is szolgálták az efféle utószók: el kellett magyarázni az olvasónak (vagy épp a fejeseknek), hogy miért jelenhetett meg az adott könyv magyarul. De persze minden olvasó értette a dörgést. Ma már más idők járnak. Ja, bocs, annyira mégsem. Ha egy '57-es PKD regény ma is frissnek hat, és ma is tükörképe a világunknak, és a hatására ma is megkérdőjelezi az olvasó az általa tapasztalt valóságot, akkor az azt jelenti, hogy még mindig PKD multiverzumában élünk, és még mindig nem ébredtünk fel… Kapcsolódó írásaink: Lawrence Sutin: Isteni inváziók - Philip K. Dick élete Életrajz
- Figyel az ég – Wikipédia
- Bichon bolognese tenyésztőtől eladó - Olcsó kereső
- Figyel az ég
Halála, melyet szívelégtelenség okozott, négy hónappal a Szárnyas fejvadász bemutatója előtt következett be. Dick nem egyszer írói álneveket használt műveinek kiadásakor. Ilyen álnevek voltak a Richard Philips és a Jack Dowland is. Utóbbi egy utalás John Dowland XVI. századi zeneszerzőre. Az önéletrajzi ihletésű Valis regényben Dicknek két alteregója is szerepel. Az egyiket egyszerűen Phil Dicknek nevezi, a másik a Horselover Fat nevet kapja. Utóbbi a Philip Dick név angolra fordítása: a Philip, úgyis mint Philippos, azt jelenti: lókedvelő, a Dick pedig németül kövéret jelent. Bár saját maga ezt sosem alkalmazta, rajongói és kritikusai sokszor emlegetik röviden PKD-ként.